1982-ben, a siker, amelyet Michael Jackson hatodik nagylemeze - a Thriller aratott, amerikai mértékkel mérve is fenomenális volt. A lemez mára már túl van a 104 millió  példányszámon, amire nem volt még pél- da a hanglemezgyártás történetében. A fenomén megértéséhez a kétségtelen tehetség, a zenei anyag eredetisége nem elegendõ. A misztériumot a szakfolyóiratok mellett  világlapok elemezték. Ezek, a tekintélyes angol és amerikai szaklapokban megjelent egykori  elemzések megállapítják, hogy Stevie Wonder, Prince vagy a funky zene atyjának tartott George Clinton és együttese nagyobb mértékben újította meg a popzenét, mint a Jackson família, lemeznek pedig Michael korábbi Off the Wall-ja és a Jacksons Triumph-ja is sikerültebb, mint a Thriller -a maga kilenc slágerlistás számával és nyolc Grammy-díjával.

Az elsõ és legfontosabb feltétel, amelyre Michael elképesztõ kiugrásához szükség volt, minden jel szerint a video. Az Egyesült Államokban egyedül 1980-ban öt millió videomagnó kelt el és ez pontosan egybeesett Michael Thriller-videójának megjelenésével. A leghíresebb Jackson-dalok, köztük a Billie Jean és a Beat It, hónapokon át peregtek naponta video-változatban a nagy tévéhálózatok show-mûsoraiban, mielõtt a Thriller lemezváltozatát piacra dobták volna. És nem kisebb szaktekintély, mint a nagy Fred Astaire ismerte el, hogy Jackson kirobbanó tehetségû táncos, aki a lemez producere Quincy Jonesszal összefogva a Thriller-videóval tulajdonképpen megteremtette a videózás elsõ önálló mûvészi alkalmazásformáját.

A Thriller elõtt video-show önálló mûfajként nem létezett. Filmeket és hangversenyeket vettek videóra. A - közel 14 perces -Thrillerben sikerült elõször megvalósítani a zene és a tánc olyan intenzitását, a hangbeli, mozgásbeli és képi ötletek váltakozásának sebességét és összhangját, amely mellett egy video-zeneszám, a hanglemezhez hasonlóan többször lejátszható.